narancsház a télikertben

Meghatározása szerint az oranzséria olyan hőszigetelt télikert, amely narancsfák és más citrusfélék, valamint egyéb fagyérzékeny növények téli elhelyezésére szolgál. Az első narancsházakat az európai arisztokrácia építette a 17-18. században, ma pedig sok botanikus kertben találhatók híres oranzsériák, például a londoni Kew Garden vagy a párizsi Jardin des Plantes. Ha saját télikertet szeretnél kialakítani, akkor figyelembe kell venned a növények igényeit és a helyiség fűthetőségét. Hideg teleken a napenergia befogott melege kevésnek bizonyulhat.

A  Termál Narancsház egy hőszigetelt üvegház Budapesten, Újbudán. 1930-ban épült, és Közép-Európa egyik legnagyobb télikertje. Az üvegház trópusi és szubtrópusi növények széles skálájának ad otthont, beleértve citrusféléket, pálmákat és orchideákat. Népszerű turisztikai célpont, és oktatási célokra is használják. Az üvegház egész évben nyitva áll a látogatók előtt.

Narancsház – Orangearium – Oranzséria

oranzséria télikertAmiről beszélünk, az tehát voltaképp olyan üvegház, amelyet a citrusfélék (például narancsok, citromok, grapefruitok stb.) termesztésére használnak. Olyan éghajlati viszonyokat teremt, amelyek ideálisak a citrusfélék növekedéséhez és termesztéséhez, például meleg, napos és nedves környezetet biztosít.

Eredetileg az európai uralkodók kertjeiben jelent meg, ahol a citrusféléknek kellett a hideg téli hónapok alatt védett helyet teremteni. Hamarosan elterjedt a világ más részein is, és a citrusfélék kereskedelmének fellendülésével az narancsház egyre fontosabb szerepet játszott az élelmiszeriparban.

Ma is népszerű azokban az országokban, ahol a citrusfélék termesztése fontos iparág. Azonban nemcsak a citrusfélék termesztésére szolgál, hanem a többi növényfajták, például a dísznövények, zöldségek és gyümölcsök termesztésére is alkalmas lehet. Előnye, hogy lehetővé teszi a növények kontrollált környezetben történő termesztését, és így növelheti a termelékenységet és az egész évben történő termesztést.

oranzserie - télikert és narancsfa
Jóga-gyakorlat ayurvédikus narancsházban

Tehát az oranzséria vagy orangeria az épülethez tartozó vagy külön épített szoba narancsfák és más melegkedvelő délszaki növények téli elhelyezésére. Az orangearium Európában a 17. századtól a 19. századig terjedő divatos, főleg arisztokraták lakta rezidenciákon, ahol télen a narancs és egyéb gyümölcsfák védettek voltak – hiszen az oranzséria voltaképp nem más, mint egy üvegház vagy télikert.

Az oranzsárium a fás növények normál élettani tartományának és – ahogy a költő fogalmaz – a váltakozások évszakának fényűző kiterjedését biztosította, kiterjesztve a védelmet, amelyet a kőműves gyümölcsfal kínálta melegsége már régóta biztosít. A narancs- és hársfák használatát követő századok megalapították, az télikertekben egyéb gyümölcsös növények, bokrok és egzotikus virágok fajtáit is elszállásolhatják, ha nem sütött elég nap, a télikertek tulajdonosai gyakkran kályhát szereztek e finom növényeknek a hideg tél Észak-Európa zord ege alatt. Mivel az importált citrusfélék, ananászok és más gyümölcsök általában elérhetők és sokkal olcsóbbak voltak, az orangeries-eket többnyire a pályázati dísznövényekre használták fel az emberi erőforrások támogatásával.

Az orángeáriumok az olaszországi reneszánsz kertekből származtak abból az időből, amikor az üveggyártási technológia lehetővé tette, hogy elegendő tiszta és nagy üvegtáblát gyártsanak télikerti beépítésre. Északon a hollandok az ablaküvegek kialakításában vezetettek az orangériákon, bár a holland kézikönyvet illusztráló metszetek szilárd, tetőtől mentes tetőket mutattak be, akár gerendázott vagy boltíves, hanem inkább tűzhelyként szolgálnak, mint nyílt tüzet. Ez hamarosan olyan helyzetet teremtett, amelyben a vagyonok a gazdagok közé tartoztak, maguknak megengedőleg a télikerti pihenés luxusát. A mázas tető, amely napfényt adott a nem nyugvó növényeknek, a 19. század elején fejlődött ki.

Oranzseri a la Paris

Az 1617-es Orangerie a Louvre-palotában nagyon ihlette az imitációkat, amelyek felcsúcsosodtak Európa legnagyobb orangériájában. Ez hozta a felismerést, hogy a növényzet azonban nemcsak üvegházban nevelhető, és a télikert sem csak dísz- és szobanövények termesztésére való, hanem a presztízs és a gazdagság szimbóluma lett. A tulajdonosok a kertbe kirándulni vitték vendégeiket, hogy ne csak a gyümölcsöket, hanem az építészeti megoldásokat is megcsodálhassák.

Magyarországon a szecesszió idején terjedtek el a virágmintás ólomüveg-ablakokkal pompázó télikertek, narancsháza. Gyakran a szökőkút díszíti a kis szobaligetet, amelyben kiválóan gyakorolható a tantra jóga és az ayurvédikus masszázs. Fényterápia kezelés is ajánlott.

Mi az orangearium vagy oranzséria?

Főleg narancsfák és citruszfélék téli elhelyezésére szolgáló télikert vagy üvegház. Kupolás vagy lapos üveg tetőzete és nagy szolár ablakai révén a beérkező napfény elegendő hőt képez a belső térben akkor is, amikor odakünn már zord zimankós idők járnak. Lásd még: Narancsház – Oranzsárium – Orangerie: oranzseri a fényterápia gyakorlásához. Karibi és mediterrán szubtrópusi növények téli elhelyezése.

Télikertek Európában

Nemcsak a nemesek, hanem a gazdag kereskedők is, például a Nürnbergiak, a citrusfélék termesztését kísérletezték ki üvegházaikban. Az orangériák fő falaként építettek néhány kertvásznat, de egyre inkább népszerűbbek voltak a kertészeti tervezők és építészek, akik a ház és a beépített terasz közötti kapcsolatot eredményezték tervezéssel. Ezt tovább befolyásolta a növekvő kereslet a gyönyörű egzotikus növények iránt (orchideák a kertben), ez teremtette meg a növekvő keresletet a kerttervezésben a gazdagok számára, hogy saját egzotikus kerttel és télkerttel rendelkezzenek, ami tovább fokozta az orángéria felkapott állapotát, és még inkább a felső tízezernek számító elit szimbóluma lett. Ez viszont arra teremtette meg a lehetőséget, hogy a narancs- és pálmaházakat még jobb technikákkal, például padlófűtéssel látták el, és rájöttek, és a tetőre nyíló ablakok megnyitásával kell szellőztetni. A mikroklímák megteremtése egyre több egzotikus növény elterjedéséhez a magán kertekig, amelyek Európa-szerte a szépség alkotásaivá váltak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük