A vitaminbevitel tavasszal és nyáron is nagyon fontos! Vitaminok viszonylag kis molekulatömegű, organikus (szerves) vegyületek, amelyek a szervezet számára igen kis mennyiségben, de feltétlenül fontosak. A vitaminok biokémiai reakciókban vesznek részt, enzimatikus folyamatok láncszemei, de sok funkciójuk még nem feltárt. A vitaminokat a zsírban oldódó és a zsírban nem oldódó vitaminokra osztjuk. Egyes vitaminok a bélben képződnek (pantoténsav, biotin, folsav, B12 vitamin) vagy előanyagból (provitaminból) a szervezet képes előállítani (A- vitamin és D- vitamin).
A XX. sz. második felére esik annak a több évszázados tapasztalatnak az összessége, hogy az energiát szolgáltató tápanyagokon, ásványi sókon és vízen kívül a tápláléknak egyéb anyagokat is kell tartalmaznia. Ezek hiányában az élő szervezet vagy elpusztul, vagy működésbeli zavarok lépnek fel az életfunkciókban, anyagcsere és emésztési folyamatokban. A vitaminokat, a táplálék ezen járulékos részeit, mint különálló biokémiai csoportokat 1912-ben Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminnak. Felfedezési sorrendben először a C- vitamin, majd az A- vitamin, D- vitamin, K- vitamin, E- vitamin és végül a B- vitaminok következtek. Optimális vitaminszükséglet az, amely teljes mértékben kielégíti a szervezet vitamin igényét és az ennél nagyobb bevitt vitamin mennyiség, már nem javítja a szervi funkciókat. Minimális vitaminszükséglet az a vitamin mennyiség, melynek bevitele esetén vitaminhiány tünetek még nem jelentkeznek. Ha a minimálisnál kevesebb vitamin jut be a szervezetbe, egy idő múlva vitaminhiányos állapot (hypovitaminosis) lép fel, melynél már kezdeti tünetek jelentkeznek, mint például a fertőzésre, gyulladásokra való hajlam, emésztési zavarok, fáradékonyság. Az elégtelen vitamin ellátás tüneteinek nem kell okvetlenül jellegzetes vitaminhiány betegségben jelentkezniük, sőt gyakorlatilag az általánosnak mondható tünetek miatt, nehezebben diagnosztizálható mint alap probléma, ellentétben a kifejezett és jellegzetes tünetekkel járó avitaminozis (valódi vitaminhiány) tüneteivel szemben.
Először a B1- vitaminról fedezték fel, majd egyre több vitaminról, hogy enzimek, enzimrendszerek fontos alkotórészei. A hypovitaminosis tehát lényegében ezeknek az enzimeknek, enzimrendszereknek a működészavarát jelenti. A vitaminhoz kémiailag hasonló, biológiailag azonban velük nem egyenértékű vegyületek elfoglalhatják a vitaminok helyét ezekben az enzimekben (pl. a tiamináz, mely egyes halféleségekben található meg). Ezeket az anyagokat antivitaminoknak (vitaminellenes anyagok) nevezzük, ilyenkor bőséges vitamin ellátottság mellett is kialakulhat hypovitaminosis, esetleg avitaminosis. Az antivitaminok jelenléte azonban nem feltétlenül alakít ki hiánybetegséget, többségében csak megnöveli a vitaminszükségletet, leginkább az egyoldalú táplálkozás során alakulhat ki ez az állapot.
Ha teljes vitaminhiány áll fenn, avitaminosisról beszélünk. Ez az állapot jellegzetes tünetekkel jár, melyek az adott vitamin hiányától függnek. (pl. rachitis-angolkór D3- vitamin hiánya, skorbut C- vitamin hiánya, beriberi B1- vitamin hiánya). Nagyon figyeljünk oda, hisz az egészségünk mindennél fontosabb.