Buddha egy példázata nyomán Cecil M. Joepardy, a keleti egzisztencializmus kidolgozója az emberi elmével foglalkozó traktátumában (A gyógyító gondolat) elefánthoz hasonlította az emberi agy automatikus működésű részeit, ennek az ösztönlénynek a hátán ül az ember (ő lenne a tudatos, kontrollált gondolkodás), és próbálja irányítani az ösztöneire hallgató párát. Többnyire kétes eredményű sikerrel… Legtöbbször ugyanis az történik, inkább csak hisszük, hogy mi irányítunk. Akkor járunk jól, ha arra akarunk haladni, amerre az elefánt maga is menne.

Baj pedig leginkább akkor történik, ha a szegény állat egyszer nagyon megijed valamitől és attól kezdve minden olyan helyzetben, ami arra az ijesztő dologra emlékezteti, menekülni igyekszik. Ilyenkor teljesen irányíthatatlanná válik, átvág bozóton és sártengeren, kirohan a sivatagba – és amíg tart nála a pánikroham, hiába próbálkozunk visszaterelésével az oázisba.

Joepardy a buddhai példázatot továbbgondolva a gép és ember viszonyára is rávetítette a pánikbetegség kialakulásának a természetét. Eközben azt fejtegeti, hogy miután az ember megtanította a gépet valamire (vagyis beprogramozta egy probléma kezelésére), attól kezdve ez a gép az emberi akarattól függetlenedve mindig ugyanúgy kezeli ugyanazt a problémát – és képtelen a helyzet megváltozását érzékelni. Ha például a gépet arra programozták, hogy ha a lakásban 17 fok alá esik a hőmérséklet, akkor kapcsolja be a fűtést, ezt akkor is megteszi, ha a lakásba rozmárok vagy pingvinek költöznek, amelyek aztán irtózatosan szenvednek a 20 fokos hőségben. A program fázós embereknek jó – sarklakó állatoknak nem. Az emberi szervezet pánikreakció tényleges veszélyhelyzetben jó – arra emlékeztető ártatlan helyzetben azonban nem.

A nagy különbség, hogy az elefántot nem lehet átprogramozni. A pánik kognitív elmélete azonban abból indul ki, hogy a pánikbetegség mégsem kizárólag az ösztöni lény felülkerekedése a tudatoson: a program felülírható, az agy gépezete megfelelő gyakorlással bizonyos határok közt irányíthatóvá válik. Ez épp elég arra, hogy a pánikbetegség leküzdhető legyen gyógyszeres kezelés nélkül – ami mondjuk egy depressziós beteg esetében már nem mondható el.

panikbeteg-elefant

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.