Télikerti irodalom. Tsúszó, Csalog

Hogy tanult meg Tsúszó Sándor laptopon írni?

Közismert tény, hogy a magyar irodalom legendák övezte nagy avantgárd alakja, Tsúszó Sándor az időskori műveit svédországi otthonában alkotta, és mint azt Dr. Kállay O. Béla irodalomtörténész kiderítette az élemedett korú mester személyes levelezéséből és a svéd ingatlannyilvántartás dokumentumaiból, dolgozószobája egy növényekkel teli télikert volt. Itt születtek többek között egybetűs versei, amelyek a svédországi magyarok körében ma is nagyon népszerűek, iskolai szavalóversenyeken gyakran elhangzanak, többnyire kortárs műfordítók konzseniális svéd nyelvű tolmácsolásában.

Ha az a télikert ott a messzi Északon mesélni tudna, többet  tudhatnánk az 1980-as években indult magyar újavantgárd nemzedék példaképének kései munkájáról és galambősz éveinek folyásáról. Hírlik, hogy a korábban kézzel, arany töltőtollal író Tsúszó, aki világéletében kerülte az írógép használatát (Az írógép olyan fajankóknak való, mint Hemingway – tartotta), mert szerinte a billentyűk verése mechanikussá, gépivé teszi az alkotófolyamatot, nos, az ebben nagyon konzervatív mester az 1990-es évek második felében a közbülső fázisok kihagyásával áttért a számítógépre. Hírlik, erre az akkor az USÁ-ban élő barátja, Csalog Zsolt vette rá, még ám nyomatékos módszerrel:

„Én többé nem vagyok hajlandó az ákombákomaidat silabizálni, Sándor! Legutóbbi 4 oldalas leveled megfejtése három órámba telt. Szinte szavanként fejtettem meg iszonyú macskakaparásodat, és hogy összefüggően, egyben el tudjam olvasni leveledet, kénytelen voltam leírni, mert ha nem, a mondat végére elfelejtettem, mi volt az elején, és ha visszaugrottam az elejére, ugyanúgy csak a förtelmes ákombákomaid meredtek rám kihívó pimaszsággal. Hát ezt többet velem nem csinálod. Vagy áttérsz az írógépre, netán számítógépre, vagy én több leveledet ugyan el nem olvasom!” – írta Csalog.

Tsúszó csupa nagybetűvel írta kalligrafikus válaszát: „JÖNNEK A FEHÉR ÉJSZAKÁK, LÁTOGASS MEG, ÁTBESZÉLGETJÜK, A VÉGÉRE HÁTHA MEG TUDSZ GYŐZNI.”

A neves szociológus, a Kádár-korszakban működött demokratikus ellenzék emblematikus alakja Amerikába emigrálva 1985-től kezdve a DELL cég első sikeres számítógépén, a Turbo PC-n dolgozott (amely Intel 8088 kompatibilis processzort tartalmazott, és 8 MHz-en futott), így fejében készen volt a terv. Amúgy is éppen európai útját tervezgette (nem sokkal később hazaköltözött Budapestre), így hát felruccant remete életű öreg barátjához. Ajándékot is vitt: egy csúcsmodell Dell laptopot.

Az esténként le nem nyugvó nap súroló fénye különös hangulatot adott a télikertnek, ahol Tsúszó Sándor régi cimborája segítségével elsajátította a noteszgép használatának minden csínját és bínját.  Igencsak megtetszett neki a dolog. Vásárolt is hozzá egy HP lézernyomtatót és attól kezdve a laptop billentyűzete fölé hajolva írt. A klaviatúra sajnos nem volt magyar nyelvű, de a mester hamar megtanulta a hosszú ékezetes betűkhöz tartozó billentyűkombinációkat. Ezután hazautazó barátja sem bosszankodott többé. Ja, és ő is kapott ajándékot. Tsúszó neki adta aranypennás töltőtollát. Csalog Zsolt sokáig ereklyeként őrizgette vitrinje díszhelyén.

télikert - tsúszó sándor dolgozószobája

A bal oldali ablak alatt látható Tsúszó kis íróasztala, ennek lapján írta öregkori műveit


Tsúszó Sándor - laptop használatTsúszó Sándor egy télikert üvegtáblái mögött alkotta egybetűs verseit. Barátja segítségével itt tanulta meg a laptop használatát. Magyar billentyűzet híján betűkombinációkkal írta le a hosszú ékezetes magánhangzókat a Dell csúcsmodelljén. Később tablet gépet is vásárolt, kávézás közben ezen olvasta a világ friss híreit a terasszá nyitható télikertben. Terasz beépítés – magyar notebook klaviatúra, írógép, tablet számítógép

Mi az oranzséria? Oranzsárium / orangerie / orangearium?

Narancsház – Orangearium – Oranzséria

oranzserie - télikert és narancsfa

Jóga-gyakorlat ayurvédikus narancsházban

Az oranzséria vagy orangeria az épülethez tartozó vagy külön épített szoba narancsfák és más melegkedvelő délszaki növények téli elhelyezésére. Az orangearium Európában a 17. századtól a 19. századig terjedő divatos, főleg arisztokraták lakta rezidenciákon, ahol télen a narancs és egyéb gyümölcsfák védettek voltak – hiszen az oranzséria volztaképp nem más, mint egy üvegház vagy télikert.

Az oranzsárium a fás növények normál élettani tartományának és – ahogy a költő fogalmaz – a váltakozások évszakának fényűző kiterjedését biztosította, kiterjesztve a védelmet, amelyet a kőműves gyümölcsfal kínálta melegsége már régóta biztosít. A narancs- és hársfák használatát követő századok megalapították, az télikertekben egyéb gyümölcsös növények, bokrok és egzotikus virágok fajtáit is elszállásolhatják, ha nem sütött elég nap, a télikertek tulajdonosai gyakkran kályhát szereztek e finom növényeknek a hideg tél Észak-Európa zord ege alatt. Mivel az importált citrusfélék, ananászok és más gyümölcsök általában elérhetők és sokkal olcsóbbak voltak, az orangeries-eket többnyire a pályázati dísznövényekre használták fel az emberi erőforrások támogatásával.

Az orángeáriumok az olaszországi reneszánsz kertekből származtak abból az időből, amikor az üveggyártási technológia lehetővé tette, hogy elegendő tiszta és nagy üvegtáblát gyártsanak télikerti beépítésre. Északon a hollandok az ablaküvegek kialakításában vezetettek az orangériákon, bár a holland kézikönyvet illusztráló metszetek szilárd, tetőtől mentes tetőket mutattak be, akár gerendázott vagy boltíves, hanem inkább tűzhelyként szolgálnak, mint nyílt tüzet. Ez hamarosan olyan helyzetet teremtett, amelyben a vagyonok a gazdagok közé tartoztak, maguknak megengedőleg a télikerti pihenés luxusát. A mázas tető, amely napfényt adott a nem nyugvó növényeknek, a 19. század elején fejlődött ki.

Oranzseri a la Paris

Az 1617-es Orangerie a Louvre-palotában nagyon ihlette az imitációkat, amelyek felcsúcsosodtak Európa legnagyobb orangériájában. Ez hozta a felismerést, hogy a növényzet azonban nemcsak üvegházban nevelhető, és a télikert sem csak dísz- és szobanövények termesztésére való, hanem a presztízs és a gazdagság szimbóluma lett. A tulajdonosok a kertbe kirándulni vitték vendégeiket, hogy ne csak a gyümölcsöket, hanem az építészeti megoldásokat is megcsodálhassák.

Magyarországon a szecesszió idején terjedtek el a virágmintás ólomüveg-ablakokkal pompázó télikertek, narancsháza. Gyakran a szökőkút díszíti a kis szobaligetet, amelyben kiválóan gyakorolható a tantra jóga és az ayurvédikus masszázs. Fényterápia kezelés is ajánlott.

Mi az orangearium vagy oranzséria?

Főleg narancsfák és citruszfélék téli elhelyezésére szolgáló télikert vagy üvegház. Kupolás vagy lapos üveg tetőzete és nagy szolár ablakai révén a beérkező napfény elegendő hőt képez a belső térben akkor is, amikor odakünn már zord zimankós idők járnak. Lásd még: Narancsház – Oranzsárium – Orangerie: oranzseri a fényterápia gyakorlásához. Karibi és mediterrán szubtrópusi növények téli elhelyezése.

Télikertek Európában

Nemcsak a nemesek, hanem a gazdag kereskedők is, például a Nürnbergiak, a citrusfélék termesztését kísérletezték ki üvegházaikban. Az orangériák fő falaként építettek néhány kertvásznat, de egyre inkább népszerűbbek voltak a kertészeti tervezők és építészek, akik a ház és a beépített terasz közötti kapcsolatot eredményezték tervezéssel. Ezt tovább befolyásolta a növekvő kereslet a gyönyörű egzotikus növények iránt (orchideák a kertben), ez teremtette meg a növekvő keresletet a kerttervezésben a gazdagok számára, hogy saját egzotikus kerttel és télkerttel rendelkezzenek, ami tovább fokozta az orángéria felkapott állapotát, és még inkább a felső tízezernek számító elit szimbóluma lett. Ez viszont arra teremtette meg a lehetőséget, hogy a narancs- és pálmaházakat még jobb technikákkal, például padlófűtéssel látták el, és rájöttek, és a tetőre nyíló ablakok megnyitásával kell szellőztetni. A mikroklímák megteremtése egyre több egzotikus növény elterjedéséhez a magán kertekig, amelyek Európa-szerte a szépség alkotásaivá váltak

Narancs- és citromfa a teraszon

Citrom- és narancsfa nevelése a beépített teraszon

Narancsfa a télikertben

narancsfa termesztés - télikert, terasz

Narancsfa a beépített teraszon

A beépített terasz vagy télikert orangearium, más szóval orangerie (oranzseri) szerepét is betöltheti, alkalmas narancsfák nevelésére. A narancsfa eredetileg Kína déli részén volt honos, Indián keresztül került Európába. Kastélykertek kedvelt növénye lett a XVII-XVIII. században, amikor is egyre-másra épültek az oranzserinek nevezett, művészi igényű üvegházak.

A narancsfák tetszetős fehér virágai bódító illatot árasztanak, gyümölcsei éghajlatunk alatt kissé kesernyés ízűek, de fogyaszthatók. A helyesen gondozott narancsfa magas kort érhet meg télikertünkben. A facsemeték főszezonja mégis karácsony táján van.

Az üvegpavilonunkba szánt növények kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a télikert klímáját. A világ bármely tájáról származó növények tarthatók üvegházunkban, ha biztosítani tudjuk az élőhely hőmérsékletét és páratartalmát. A narancs esetében ez könnyen megoldható.

Citromfa és citruszfélék a teraszon, télikertben

A citruszfélék eredményesen termeszthetők mesterséges körülmények között, lakásban, növényházban. A hőérzékenységük kiterjed a mérsékelt égövi átlaghőmérsékletre, csupán a téli hideg hónapok okozhatják szabad ég alatt pusztulásukat, de már akár csak egy fűtetlen, legalább félig zárt verandán is kitelelhetnek enyhébb időszakban, ha a fűtött ház falához közel húzzuk őket.

A citromfa a középkorban jelent meg Európában. Használták orvosságként is. Az igazi ismertségét és elterjedését az araboknak köszönhetjük. Náluk tiltott az alkohol fogyasztása, ezért örültek az újféle üdítőitalnak. Kifejezetten limonádékészítési céllal kezdték el termeszteni. Példájuk nyomán a XI. században Spanyolországban és Szicíliában is citromkerteket telepítettek. Magyarországra feltehetően Mátyás korában érkezhettek az első citromfák Olaszországból.

A citrom (Citrus limon) a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozik, a 33 fajt magába foglaló Citrus nemzetség tagja.

Az egzotikus vidékről származó ritkaságok mellett a citromfélék családjának tagjai Magyarországon is előfordulnak. A citromcserje levelei kemény tapintásúak, viaszos zöld színűek. Gyakori a nagy számban fejlődő virágok között a fejletlen termőt és bibét tartalmazó típus. A virágok erős, jellegzetes illatúak.

Gyümölcseik kezdetben zöldek, később megsárgulnak.

Ahogy egy szakértői blogban írják, a citrom remekül szaporítható dugványozással, a tavaszi és nyár eleji időszakban erednek jól. A citromfákat edényben neveljük, nyáron a szabadban tartjuk, télen a télikertben vagy beépített teraszon érzi magát a legjobban.  A citromfa terméseit a sárgulásuk megkezdésétől szedhetjük.

Narancsfát és citromot, más citrusféléket termeszthetünk épített télikertben vagy beépített teraszon, esetleg nyáron a pergola alatt.


Virtuális Terasz – Gyógykelet

Kertészkedőknek és irodalombarátoknak. Más témák: Honlap SEO – Google keresőoptimalizálás |  Ayurvéda: Egészség, keleti gyógyászat, viselkedés-terápia. Gyógynövények. Gyógyító hang: ayurvédikus irodalom, üveg terasz, agorafóbia, gyógyítás, betegség, egészség, arvisura, ayurvéda, könyv, keleti gyógyítás, télikert építés mint terápia, növények, citrom, narancs, citromfa, narancsfa, nevelés, üvegház végzi a napenergia hasznosítását

Tovább is van, mondjam még?

A mobiltelefonok egészségtani hatása

mobil-pillangosziv

A mobiltelefon mint pillangószív-pacemaker

Örök téma annak megvitatása, hogy a mobiltelefonoknak van-e egészségkárosító hatása. A gyártók, forgalmazók, üzemeltetők, a nagy mobilszolgáltatók váltig állítják állítják: semmilyen kedvezőtlen hatás nem létezik, azok, akik az ellenkezőjét állítják, negatív marketing tevékenységet folytatnak.

Az ellentábor ellenben a végletekig is elmegy: szerintük nemcsak terápiával kezelhető kognitív viselkedészavarokat, hanem súlyosabb pszichés tüneteket, sőt idegbénulást vagy agyrákot is okozhatnak a GSM készülékek.

Ám ez valószínűleg így nem igaz, még ha történtek is rejtélyes megbetegedések és akadtak, akik pánikrohamba estek, amikor nem tudták a szöveges üzeneteiket elolvasni.

Az internetes szokásokkal is foglalkozó neves finn pszichiáter, Alberd Yollaka népszerű szamizdat-könyvében, amelynek címe: A mobil marketing hatása a pillangószívre – kimutatta, hogy egy ayurvédikusan behangolt okostelefon akár egy pacemaker szerepét is betöltheti. Pillangókísérletei során kiderült, hogy a lepkék szívritmuszavarait szinte már a mobilra érkező első sms meggyógyítja. Ez természetesen csak a megfelelő ayurvéda-beállítások révén lehetséges, egy egyelőre nincs minden készüléken olyan opció, ahol a megfelelő ribrikában az ARVISURA szót be lehetne állítani. Ám ez a technológia is terjedőben van és remélhetőleg a jövőben nemcsak a pillangószív működésének a szabályozására lehet használni okostelefonjainkat, amelyekre a tömeges sms-küldést már tervezik a keleti gyógyászattal is foglalkozó mobilközpontok.

Ennél is jobb hírek és laptopok a Google és Mobil marketing házatájáról.

A kutatások kimutatták, hogy a mobil telefon és a kereső marketing hatása kedvező a pillangószív egészségtanára. Az okostelefonok arvisura-beállítása esetén az ayurvédikusan hangolt mobilkészülék pacemakerként működik. Mobilmarketing tömegesen, ayurvéda kampány, arvisura típusú okostelefon, sms küldés csoportosan, mobil hálózat, telefon központ, pillangószív effektus

Szamizdat Piréz Arvisura könyv

arvisura-szamizdatA „Szamizdat” persze kicsit túlzás. Mindössze magánkiadásról van szó. Vagy ennél is pontosabban: saját sokszorosításról. Tsúszó Sándor stockholmi hagyatékából került elő a Piréz Arvisura című brosúra, amelyben a magyar avantgárd költészet nagy alakja önleleplező tényeket közöl az Arvisurák tényleges eredetéről.

Eleddig ugyebár két adekvát, bár egymást kizáró jelentést tulajdonítottak a kutatók az Arvisurának. Egyik szerint a keleti egzisztenciálfilozófia alaptétele, amelyet a magyar szakirodalom jellegrálényegítésnek fordít szanszkritból, másik szerint a „magyar Ószövetségnek” is nevezett eredetmítosz, amelyről ugyan bebizonyosodott, hogy történeti-régészeti-néprajzi vonatkozásai hamisak, ám mégis sokan hisznek benne és az őstörténeti legendának több szamizdat kiadása is terjed az Atlantiszig és Szíriuszig visszamenő sumér-etruszk-hun-magyar közös származás híveinek körében.

A most előkerült stockholmi hagyatékból azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Arvisura csupán egy posztmodern dekonstrukció, a pirézek himnuszát is megalkotó Tsúszó Sándor fiktív történelmi stílusprojektje, a megelőzöttség narratívájának afféle referenciális kontextuálitása, amelyben a párhuzamos értelmezések konstituálódnak.

Tsúszó a Piréz Arvisurát szittyanyomat technikával sokszorosítotte és cseppfertőzés útján terjesztette.

Gyógynövények a télikertben

Télikert építés – Teraszbeépítés Budapest

telikert-gyogynoveny

Télikert gyógynövényekkel (Budapest). Télikertépítés

Szolgáltatás | A keleti tájakról származó ayurvédikus gyógynövények egy jelentős része a mi éghajlatunk mellett nem nevelhető a szabadban – illetve csak a meleg hónapokban: az első őszi hidegek idején a lakásba kell vinnünk őket. Lehet persze eleve helyet szorítani számukra otthonunkban, de ha többféle trópusi és szubtrópusi növényt szeretnénk nevelni, akkor a legcélszerűbb egy télikertet létesítenünk. Itt aztán persze nem csupán gyógyító egzotikumokat, hanem gyümölcsükért vagy csupán esztétikai célokból tartott flórakultúrákat is tenyészthetünk.

Nem mindegy azonban, milyen az a télikert, amely lakásunk dísze is lehet hasznossága mellett. Igen sok szempont figyelembe vétele szükséges az optimális kialakításhoz. Jó tájolású és szakszerűen megépített növényházra van szükségünk. Hogy az milyen, arról számos részletet a télikert gyártás és teraszbeépítés szakmai honlapján itt tudhatunk meg:

Gyógynövények nevelése a télikertben

Az üvegházgyártásnak és télikertépítésnek figyelembe kell vennie az indiai eredetű ayurvédikus gyógynövények nevelésének a speciális szempontjait. Ha ennek megfelelő a tervezés, gyártás és tájolás, akkor emellett az üvegszobában sor kerülhet ayurvédikus masszázsra és fényterápiás kezelésre is a test és a lélek tisztítása érdekében.

A gyógynövények saját kezű ápolása emellett kedvező pszichés hatással is jár. A télikertgyártók például gyakran kerülnek depressziós állapotba amiatt, hogy ők maguk nem élvezhetik kezük munkáját: az élvezetekben és a gyógyhatásból a megrendelőn jut minden, a kivitelező hoppon marad. Éppen ezért ők nemtetszéssel olvassák a jelen bejegyzés Gyógynövények a télikertben cím alatti fejezetét, számukra azt üzenjük: az ayurvéda és az arvisura oltalmát kérve ők is gondozhatják kertjeiket.

Télikert építés Budapest: Ayurvédikus keleti orvoslás és keresőmarketing módszerek. Alternatív gyógyászat télikert környezetben, ayurvéda, gyógynövény, keleti gyógyászat, ayurvédikus gyógyító masszázs, relaxációs fényterápia, marketing, google, üveg, gyógynövények, fény, napfény, déli szobanövények

A télikertes honlapnak a Google első helyére juttatása 2016-os SEO-projekt tárgyát képezi. Később prolongálódott egy másik webhelyet illetően 2017-re is. További részletek:

Állati ösztön – emberi akarat – gépi program

Buddha egy példázata nyomán Cecil M. Joepardy, a keleti egzisztencializmus kidolgozója az emberi elmével foglalkozó traktátumában (A gyógyító gondolat) elefánthoz hasonlította az emberi agy automatikus működésű részeit, ennek az ösztönlénynek a hátán ül az ember (ő lenne a tudatos, kontrollált gondolkodás), és próbálja irányítani az ösztöneire hallgató párát. Többnyire kétes eredményű sikerrel… Legtöbbször ugyanis az történik, inkább csak hisszük, hogy mi irányítunk. Akkor járunk jól, ha arra akarunk haladni, amerre az elefánt maga is menne.

Baj pedig leginkább akkor történik, ha a szegény állat egyszer nagyon megijed valamitől és attól kezdve minden olyan helyzetben, ami arra az ijesztő dologra emlékezteti, menekülni igyekszik. Ilyenkor teljesen irányíthatatlanná válik, átvág bozóton és sártengeren, kirohan a sivatagba – és amíg tart nála a pánikroham, hiába próbálkozunk visszaterelésével az oázisba.

Joepardy a buddhai példázatot továbbgondolva a gép és ember viszonyára is rávetítette a pánikbetegség kialakulásának a természetét. Eközben azt fejtegeti, hogy miután az ember megtanította a gépet valamire (vagyis beprogramozta egy probléma kezelésére), attól kezdve ez a gép az emberi akarattól függetlenedve mindig ugyanúgy kezeli ugyanazt a problémát – és képtelen a helyzet megváltozását érzékelni (ettél eltérően működnek a mesterséges intelligenciák, amelyek gépesek gépi tanulásra).

Ha például a gépet arra programozták, hogy ha a lakásban 17 fok alá esik a hőmérséklet, akkor kapcsolja be a fűtést, ezt akkor is megteszi, ha a lakásba rozmárok vagy pingvinek költöznek, amelyek aztán irtózatosan szenvednek a 20 fokos hőségben. A program fázós embereknek jó – sarklakó állatoknak nem. Az emberi szervezet pánikreakció tényleges veszélyhelyzetben jó – arra emlékeztető ártatlan helyzetben azonban nem.

A nagy különbség, hogy az elefántot nem lehet átprogramozni. A pánik kognitív elmélete azonban abból indul ki, hogy a pánikbetegség mégsem kizárólag az ösztöni lény felülkerekedése a tudatoson: a program felülírható, az agy gépezete megfelelő gyakorlással bizonyos határok közt irányíthatóvá válik. Ez épp elég arra, hogy a pánikbetegség leküzdhető legyen gyógyszeres kezelés nélkül – ami mondjuk egy depressziós beteg esetében már nem mondható el.

panikbeteg-elefant

  • Állati ösztön – emberi akarat – gépi program. A pszichológia kognitív elmélete ebből indul ki: a pánikbetegség nem kizárólag az ösztöni lény felülkerekedése a tudatoson: a rosszul működő program felülírható, a pánikroham kezelhető,  leküzdhető: pánik, roham, helyzet, pánikbetegség, pánikroham, kognitív, elefánt, ösztön, akarat, gondolkodás, intelligencia, tudat, agy, ember Tovább is van, mondjam még?

A szorongásos pánikbetegség

panikbetegseg-szofelho

Keleten könnyű a pánik

A keleti filozófiával és gyógyítással behatóan foglalkozó blogunk olvasóit aligha lepi meg, ha azt állítjuk teljes meggyőződéssel, hogy az ayurvédikus orvoslási módszerek felettébb alkalmasak a pánikbetegség és másféle neurózisok hatékony leküzdésére. A gyógyító ősprincípiumnak a páciensre való rálényegítése a terapeuták által ún. arvisura-tréningek során zajlik, amikor a a pánikbeteg fokozatosan megszabadul a szorongásaitól egy tanulási folyamat keretében. Spontán pánikroham esetén is hatásos egy kiadós ayurvédikus masszázs vagy elmélyült meditációs enyhe, kellemes olajgőzben szitárzene mellett. Ezek az alkalmak sikeresen gyógyítják a neurózist, elmúlik tőlük a fejfájás és derűs képét mutatja a világ. A szorongás súlyosabb fajtái, így a pánikbetegség és a kognitív szerverhisztéria is gyógyítható arvisurával, ha hozzáértő szakemberek végzik a gyógyítási folyamat mögött álló és annak hatékonyságát, látványosságát és médiavisszhangját döntően befolyásoló keresőmarketing és piár munkát.  Így például tudomásunk van arról, hogy a vereckei honfoglalási emlékmű tövében bolyongó nemzeti szellem védelme alatt álló kárpátaljai online marketing szakemberek a pánikrendelők népszerűsítésével aratnak osztatlan sikert mostanában. A betegek elégedettek, az agorafóbia testi tünetei megszűnnek és vége a szorongásnak, félelemnek. A kognitív pánik kullogva elmarad, lehet piknikezni a szabadban, a vadvirágos árokparton.

Aki tudni szeretné, hogy mit hozzon magával egy pánikterápiás tréningre, illetve bővebben érdekelnék a neurózis és agorafóbia kezelésének a mikéntjei és hogyanjai, itt tájékozódhat pánik nélkül szerfelett:

A keleti pánik – Szorongás a sivatagban

A szorongás lélektana, avagy keleten könnyebb a pánik

sivatagi pánikKeleten másmilyen a pánik. A szorongás fluiduma belengi a sivatagot, vibrál, de nem úgy, mint délibáb a magyar puszta fölött, hanem mintha Visnu lehelete áradna azzal a véghetetlen nyugalommal, amelybe a nyugtalanság, az izgalom, a szorongás, a félelem, a rettegés és borzalom eleve bele van kódolva. Állsz a homok közepén és el nem tudod képzelni, mi fojtogatja a torkodat, mitől ver hevesebben a szíved ebben a végtelen csendben, amely úgy rejtegeti a fenyegetést, hogy ki nem ismerheted, meg nem találhatod – és még akkor is rejtőzni fog előtted, amikor rád tör és nemes eleganciával átharapja a torkodat.

Keleten másmilyen az ámok, a sivatagban más a pánik. Beteg ne jöjjön ide, mert meghal, egészséges se jöjjön, mert megbetegszik. Egyedül a halottak jönnek ide. A vetésforgó szerint egészségesként távoznak, szájukban kiharapott szívvel. Tovább is van, mondjam még?

Ayurvéda és Arvisura

arvisura-ajurveda

Az ayurvédikus arvisura emblémája. Blog, könyv

A nemzetközileg is elismert Kelet-kutató, Dr. Kállay O. Béla professzor tudományosan más szaktekintélyek által is igazolt állítása szerint – Amint ezt Arvisura – Gyógykelet c. könyvében kifejti – az Arvisura eredetileg az ősi indiai védikus tanítás egyik jelentéssűrítő szimbóluma. A kanonikus és apokrif Védákban (a hinduk által nagy részben szentségként tisztelt, kisebb részben üldözött könyvekben) az Arvusurák összefoglaló fogalom alá tartozik többek között az ayurvédikus orvoslás  leírása. Az ayurvédikus Arvisura (Ayurvédarvisura) szerint a gyógyító ősprincípium minden tárgyra, jelenségre, helyzetre, fogalomra rálényegíthető annak érdekében, hogy a gyógyításban szerepet kapjon. Ilyen módon az Arvisura jelentősége az emberi test, érzék, gondolkodás és lélek harmóniájának a visszaállításában (vagy megtartásában) mutatkozik meg. A leírások értelmezésében néma zavart okoz, hogy az Arvisura szó hol az összefoglaló tanítás egészét jelenti, hol magát a gyógyító ősprincípiumot, hol pedig azt a folyamatot, amelynek során a gyógyulás őseredete rálényegül valami evilági dologra: tárgyra, jelenségre, helyzetre, fogalomra vagy akár élő személyre. Az ayurvédikus Arvisura mellett ismert a Védákból a Brahmarvisura, a Karmavisura és a Gítarvisura, továbbá előfordulnak más arvisurák is, ezekben a közös általában az, hogy a Szanátana Dharma rendszerén belül az átvitel, az átlényegítés, a ráruházás mozzanatához kapcsolódnak, a Bhágavata Purána által leírt Arvisra (a Bhávagatarvisura) például a léleképítés, a lélektökéletesítés képességének az átadásárt jelenti, vagyis azt, amikor az egyik személy (a Guru) a másikra (a tanítványra) rálényegíti a léleképítés képességét.

Blogunkban az Arvisurák közül leginkább csak az ayurvédikus Arvisurával foglalkozunk, lévén témánk a keleti gyógyítás princípiumának és praktikáinak a bemutatása, megismertetése – és lehetőségeink szerinti továbbfejlesztő alkalmazása a 21. századi európai civilizációk embere számára.